Torony építés, anyagok beszerzése...

Sok boltot kerestem fel mire találtam megfelelő alapanyagokat:

Légpumpa
Az egész lelke az akváriumi légpumpa, bármelyik akvarisztikai szaküzletben megvásárolható, illetve tele van az internet ilyen jellegű webshopokkal is. Érdemes egy 2 vagy 4 kivezetésű nagyobb teljesítményű pumpát. 6-7 ezer forintért már beszerezhető, érdemes befektetni rá, ne a leggyengébbet vegyük meg.

Időzítő (konnektor)
Bármelyik villamossági, média üzletben vagy hipermarketben lehet kapni, a gagyi kínaitól kezdve a kevésbé gagyi kínai eszközökön keresztül. Vagy mechanikusat nézzünk amit be lehet állítani, hogy óránként 15 percet legyen bekapcsolva, ha digitálisat veszünk akkor arra figyeljünk, hogy legalább 20 programos legyen.

Tartó edényzet
A legolcsóbb megoldás az ásványvizes vagy üdítős flakon, ez majdnem mindenkinek van otthon akár éppen a szemetes mellett. Aki profibb megoldást akar, az IKEA-ban vagy egyéb háztartási vagy kertészeti eszközöket árusító boltokban lehet kapni olcsó műanyag virág"cserepeket" aminek az alját kifúrjuk, és egy műanyagcső darabot belerögzítünk, majd a cső végét az alatta lévő edényhez igazítjuk. Arra oda kell figyelni, hogy a növény tövére folyjon a víz, és ne a levelére.

Csövezés
Műanyag csöveket lehet szerezni innen-onnan. Három autós/motoros boltot kerestem fel benzincsövet keresve, de sehol nem volt mennyiségben annyi, ami elég lenne. 3 mm belsőátmérőjű csöveket bármely akvarisztikai boltban be lehet szerezni, de ez csak a levegő továbbítására elég. A vízcső legalább 6 mm átmérőjű legyen, ennél a technológiánál ennek van a legjobb hatásfoka.
Végül egy kis segítséggel rájöttem, hogy az OBI-ban lehet kapni méterre mindenféle műanyag csövet, valószínűleg érdemes ott körülnézni, minden beszerezhető ami kell.

Torony
Maga a torony lóghat egy az ablak fölé rögzített rúdról is, illetve készíthetünk neki álló talpat. Mindenkinek a lehetőségeihez mérten el kell döntenie, hogyan oldja meg. OBI-ban ehhez is van minden.

Tápoldatok
Sajnos itthon nem árulnak hidropóniás tápoldatok, a föld ültetőközegű növénytermesztéshez árult oldatok, nem igazán alkalmasak, sok összetevő hiányzik belőlük. Érdemes kikeverni, vagy ha valakinek van rá pénze ebay-en is körülnézhet, ott előre elkészített profi oldatok kaphatóak, persze borsos áron.

Rögzítő elemek, fúrók, szigetelő szalag stb
Könnyen beszerezhetőek, nem kívánom részletezni.

Kiegészítő fény
Ebay-en, DealExtreme-en, webshopokban érdemes körülnézni. Vagy megvesszük a lehető legnagyobb teljesítményű ibolyaszín ledszalagot, vagy vannak kifejezetten kék-piros ledes R27 foglalató lámpák.
Ki kell találni ki mennyit költene rá.

Hasznos linkek (bővülni fog)

HydroBuddy
Tápoldatok kikeveréséhez használható alkalmazás. Rengeteg növényhez van hozzá recept.

http://scienceinhydroponics.com/2011/01/the-first-free-hydroponic-nutrient-calculator-program-o.html

 
Ablakfarm videók

Ide kattintva megtekinthető néhány.

Nyári állapot

Nyár közepére elég szépen kifejlődtek a növények. Sikerült kollégámtól házilag kikotyvasztott hidropóniás tápoldathoz hozzájutnom. Azóta is használom, láthatóan a paradicsom nagyon szereti. A salátaféléknek nem igazán használ, fele annyi tápanyagra van szükségük, nagyobb arányú nitrogéntartalommal.

A képeken látszik, hogy a jégsaláta kicsit kiszáradt. Következő két nap alatt egyből életre kapott amint pótoltam az időközben elpárolgott vízmennyiséget.
Sajnos a nyaralások illetve hétvégi távollétek a nyári melegben teljesen elpárologtatták a vizet, valamint a zöldségek is többet vettek fel belőle, így a képeken látható növények teljesen kipusztultak. A paradicsom bírta október végéig, de annak is már csak a félméter hosszú szára végén volt friss hajtása, persze az is elpusztult és egy darab félig érett paradicsom hozott.

Azt a következtetést vontam le az esetből, hogy nagyobb víztárolót kell használnom, így a másfél literes flakonokat kétliteresekre cseréltem. Ősszel akár két hétig is lehetett használni vízpótlás nélkül. Az újonnan ültetett paradicsom és paprika nagyon szerette a helyzetet, de most hogy már 4 órakor sötét van, elkezdtek kókadozni. Elhatároztam, hogy mesterséges kiegészítő fényt fogok használni ami még sötétedés előtt bekapcsol.

Az első hajtások...

Élesben is kipróbáltam a tornyokat. A gyökér rész takarását az első toronynál még vastag fehér szigetelő szalaggal oldottam meg, a másik toronynál már akrilfestékkel fújtam le. Utóbbi lehet, hogy nem a legjobb megoldás ugyanis nyáron nagyon felmelegítette a napsütés.

Az régebbi toronyba egyszerűen agyaggranulátumot szórtam, és a tetejére savas kémhatású mohatőzeget tettem.

A tőzegbe benyomkodtam a magokat úgy, hogy valamelyest fedje, de nem mélyebbre fél centiméternél. Óránként 15 perc üzemidővel, egy-két nap alatt kihajtott a bazsalikom, a turbolya, és az endívia saláta is.Utóbbi kettőt kizárólag télen érdemes termeszteni ugyanis nem bírják az erős fényt és a 15 °C feletti hőmérsékletet sem kedvelik túlzottan, úgyhogy nem is igazán panelba való a termesztésük.

A vízbe zöldségekhez és palántákhoz való bio tápoldatot kevertem, ami igazából talajjavításhoz készült, így hidropóniához kevés, de sok igénytelen növénynek megfelel. A képeken látszik, hogyan keltek ki a magok.

 

Mivel nem kivehető a termesztő közeg ezért tisztításhoz az egész tornyot le kell szerelni, semmiképpen nem jó megoldás hosszútávon, kipróbálni jó volt.

A második toronynál már ezt figyelembe vettem és eldobható műanyagpoharakat lyukasztgattam ki, majd ezekbe töltöttem az agyag golyócskákat. Itt nem használtam mohatőzeget, helyette kis tőzegkorongokba ültettem a magokat, amiket előre kihajtattam.

A képen még nem látszik hajtás, csupán a korongokat mutatom, hogy préselten félcentiméteres magasságból körülbelül 3 centiméteresre megnőnek a felszívott víz hatására. A vizes tőzeg állaga hasonló a földéhez így könnyen beültethetőek a magok.

A már életképes magonc/növényke átültethető a pohár közepére és a pohár egyszerűen beilleszthető valamelyik flakonba a kivágott oldalán keresztül. A következő képen látszik is a pohár és a benne lévő metélőpetrezselyem.

Próbaüzem

Sziasztok!

Kicsit késve írok. Próbáltam összeszedni azokat a képeket amiket az elején készítettem.

 

A képen látható három fordított ásványvizes flakon ami egy negyedikre van ráerősítve. A három flakon alja lyukfúróval pont annyira van kivágva, hogy a szája beleférjen és belülről van rácsavarva a már előre kifúrt kupak. Mindegyik falkonon van vágva tapétakéssel egy nagyobb odú amibe nagyjából belefér egy eldobhatós műanyag pohár, esetleg kettőt is lehet rá vágni szembe egymással, hogy a növényünk mind a két irányba terjeszkedhessen.

Az alsó tároló flakonból kiindul egy 6 mm belsőátmérőjű (a képen 3 mm, de azt hamar kicseréltem, mert szaporátlan volt) műanyag (benzin)cső, aminek a végébe be van kötve egy 3 mm átmérőjű levegő beömlő cső, aminek a másik vége a képen a kenyér :) mögött lévő akváriumi légpumpára  van kötve.

A második képen nagyjából látszik, hogy a levegőbeömlő cső csatlakozása a vízcsőhöz a flakon alján van, hogy minél nagyobb legyen rajta a nyomás vagyis minél több víz legyen fölötte, különben nem lesz benne elég kraft és a víz legfeljebb csak a feléig fog felmenni a csőnek, onnan visszafolyik.

A következő képen látható, hogy a vízcső a felfüggesztésként üzemelő rúdon át van vezetve és vissza a felső flakonra vágott lyukba van bevezetve. Ha jól van beállítva a tornyunk és 6 mm belsőátmérőjű csövet használunk akkor megfelel, de ha esetleg kisebb a cső, vagy úgy jött össze a lépés akkor szörcsögő kotyogós kávéfőzőre emlékeztető hangot ad ki minden egyes víz löketnél. Erre lehet szerelni egy hangtompítót ami egy kifúrt vitaminos dobozból és egy kis darab csőből áll. A vízcsövünk végét bedugjuk a vitaminos doboz egyik végébe, a másik csődarabot pedig a másik végébe dugjuk, és úgy állítjuk be, hogy kb. egy szinten legyen a doboz aljával, így nem marad benne felesleges víz, ha középen volt a furat akkor érdemes függőleges helyzetbe beállítani a dobozt, hogy ne maradjon benne egy csepp víz sem feleslegesen.

Amikor a képek készültek még csak a próbaüzem volt, nem sötétítettem le a gyökérrészt és növény sem volt benne. Arra voltam kíváncsi, hogy valóban működik-e a technológia.

Indulás...

Sziasztok!

Elindult a blogom, ami a lakásban történő föld nélküli növénytermesztési módszerekkel próbálja megismertetni a nagyközönséget. Nem ez NEM egy füves blog, aki ilyesmire vetemedne keresgéljen tovább, ha jól tudom tele van velük az internet.

Miért is...?
Mostanában egyre többet böngésztem a netet abból a célból, hogy miként lehetne a legegyszerűbben zöldségeket és fűszernövényeket termeszteni a lakásban, és rábukkantam egy nemzetközi projekt oldalára:
windowfarms.org
A fenti címen olyan érdekességeket lehet találni, hogy miként tudunk saját magunk függőkertet csinálni bent a lakásban bármelyik ablak előtt, amiben egész évben teremnek a zöldségeink, igény szerint ki mit akar termeszteni.

Megtetszett az oldal, elkezdtem tovább keresgélni, és a tecsőn rengeteg ezzel foglalkozó videót találtam. Természetesen mind angol nyelvű volt, külföldön beszerezhető nyersanyagokkal, és árakkal, ezért is határoztam el, hogy megépítem a saját ilyen ablakkertemet és megosztom veletek, hogy hogyan lehet Magyarországon hozzájutni a kellékekhez.

Néhány kép:

Hogyan is...?
Sose voltam az a nagy kertészeti zseni, általában kipusztultak körülöttem a szobanövények, vagy azért mert nem locsoltam, vagy azért mert sokat locsoltam. Később rájöttem, hogy utána kellett volna olvasni egy kicsit és máris ment volna a dolog. Persze azóta is a földet hibáztatom, átlag embernek fogalma nincs arról, hogy az adott növénynek milyen tápanyagokra, milyen jellegű, állagú, kémhatású talajra van szüksége, és ha mindezt a földben kellene megmérni akkor eléggé macerás lenne a dolog. A vízzel más a helyzet, ott viszonylag homogén képet kapunk az aktuális tápanyag tartalomról, bárhol meg lehet mérni. Sőt mi több, ha egy cserépnyi virágföldet (abból sem mindegy milyet) elcseszünk akkor dobhatjuk ki a kukába, a vizet viszont sokkal könnyebb cserélni.

Az egész lényege, hogy itt folyamatosan, vagy legalábbis óránként 15 percre, beindítunk egy szivattyút, vagy légpumpát ami segítségével felvisszük a vizet a "torony" tetejére, és hagyjuk hogy az a gyökereken végig lecsepegjen a legalsó növényen keresztül vissza a víztartályunkba, majd kezdődik az egész előröl a víztartályból nyomjuk fel a vizet a tetejére. Erre több mód is van, a legjobban bevált az, hogy légpumpával levegőt nyomunk a vízben lévő gumicsőbe, ami a nyomás különbség miatt be fogja szippantani az alatta lévő vizet és így légdús vízbuborékokat tudunk feljuttatni egész magasra is, ahová amúgy egy sima vízpumpa nem tudná feljuttatni az egybefüggő vízoszlopot.


Mire kell odafigyelni...
Néhány dolgot érdemes tudni a hidropóniáról:
- a víz ph értéke... ha nem elég jó dobjunk bele egy orbitot :)
- a víz elektromos vezetőképessége, ami annyit tesz, hogy milyen arányban vannak benne oldott sók, és egyéb szárazanyagok. Ha valakinek van egy kis hobbielektronikai előélete annak nem okozhat nagy gondot ennek a mérése, aki teljesen hülye a témához, az viszont vagy rákölt egy vagyont egy ilyen mérőeszközre, vagy megtanul együtt élni azzal, hogy hetente cseréli a vizet, mert fogalma nem lesz arról, hogy mi van benne.
- algásodás... erről később lesz szó, hogy hogyan lehet kivédeni. Elöljáróban annyit, hogy a használt flakonokat, csöveket le kell valamivel takarni, hogy ne érje fény a benne lévő vizet.
- fény... A növénynek viszont kell fény, ami azt jelenti, hogy a "talajszint" feletti részét, ami ugye a levelek, szár, termés, virág stb a lehető legtöbb természetes fény érje, mondjuk egy déli, délnyugati, nyugati ablak ideális, egy északi ablaknál, vagy ami pont a szomszéd falára néz, lehet érdemesebb valami módon megvilágítani a növényeket. Nyáron más a helyzet, ugyanis ha az erős napsütés közvetlenül éri, előfordulhat, hogy a vízcseppes levelek megégnek, bár ebben nem vagyok biztos, mint mondtam csak egy macska vagyok nem pedig egy kib*szott tudóóós. :)
- sötétség... A gyökerek is a növény részei, és ugyanazokból az alkotó részekből állnak kezdetben. A különbség annyi, hogy a föld alatt nincs fény ezért fotoszintézis helyett, a víz és tápanyagfelvétel az elsődleges céljuk. Ha viszont később fény éri a gyökérzetet, akkor elkezd átalakulni, és az a mi szempontunkból súlyos hiba, ugyanis ha nem földben van a gyökérzet, hanem valami folyton tápanyaggal telített vizes kavicsok között akkor rövidebb de sűrűbb gyökérzet nő kis helyen. Ha ennek a gyökérzetnek annyi, akkor a növénynek is befellegzett. A magas hő sem jó a gyökérzetnek, azt mondják. Ezért vannak a képen látható flakonok gyökérzetet tároló részei fehér festékkel lefújva, ugyanis az nem veszi fel a hőt, és a fényt is visszaveri magáról ha elég vastag a festékréteg.

Dióhéjban ennyit tudnék elmondani a dologról, nem vagyok botanikus, csak amit pár nap alatt sikerült összebogarásznom az internetről. Okosabb emberek nyugodtan kiegészíthetik, örülnék neki nagyon.

A továbbiakban teszek fel képeket a készülő függőkertemről, valamint hasznos linkeket, videókat a szerelésről és a termesztésről.